Az Ohiói Állami Egyetem pszichológusai tanulmányukban rámutatnak arra, hogy az arachnofóbia a nők felének és a férfiak hatodának teszi az életét kéretlenül "izgalmasabbá". Az irracionális félelem tárgyának észlelési mechanizmusát azért tanulmányozták a kutatók, hogy hatékonyabb módszereket tudjanak kimunkálni a fóbiák ellenszereként. Az általános félelmi mechanizmus működésének tudományos vizsgálatához a pókiszony körülményeit volt a legkönnyebb megteremteni.
A megfigyeléshez 57 önkéntest toboroztak, akiknek élő tarantulákkal kellett szembesülniük - a pókok fedetlen üvegterráriumban voltak. Az alanyok nyolc héten át "közeledtek" a pókokhoz, kezdetben ugyanis 4 méterre álltak a tetőtlen üvegterráriumtól, majd fokozatosan közelebbre parancsolták őket. Amikor már közvetlenül az állat mellett ácsorogtak, meg kellett érinteniük őt, de nem puszta kézzel, hanem pálcikával, először 20 centissel, majd egyre kurtábbal.
Mindig be kellett számolniuk - százas skálán szubjektíven számszerűsítve - félelmükről, a legvégén pedig meg kellett becsülniük a pókok nagyságát - a legelső és leghátsó lábaik közti távolságot - emlékezetből, azaz a pókok akkor már nem voltak "látókörükben". Mindezek alapján egyértelműen megmutatkozott, hogy a rettegés hevessége torzíthatja az érzékelést, a fokozottabb félelem felnagyítja a pókot - adta hírül a The Daily Telegraph című brit lap.